Pálya Monacóban
Ilyen egy kör Monte Carloban.
Eső, biztonsági autók, balesetek, időhatár-túllépés, szűk pálya, izgalom: a Formula 1 legpatinásabb futama következik. És tekintettel arra, hogy az eddigi futamokon öt különböző pilóta nyert, úgy gondoljuk, teljesen nyitott kérdés az, hogy kinek sikerül győzelmet aratnia a hercegségben.
Monte Carlo arról is híres, hogy kedvező adózási körülményei miatt rengeteg sportoló, így Formula 1 pilóták is ide helyezték át bázisállumásukat, itt laknak. Ezért egy Nico Rosbergnek például gyalog is munkába lehet ezen a héten menni.
Monacói célegyenes
A futam különössége az is, hogy távolságban rövidebb, mint a szabályok által előírt normális futamé így ellentétben a 300 kilométeres távot meghaladó egyéb esetekben a Monacói Nagydíj mindössze 260,520 kilométer. Ídőben azonban mégis az egyik leghosszabb verseny az idényben.
Olivier Panis “king for a day” Monacóban (Jamiroquai zenei aláfestéssel)
Emlékezetes volt az 1996-as nagydíj, amikor összesen 3 pilóta tudta befejezni a versenyt, ráadásul ezt nem a körök teljesítése, hanem a két órás időhatár túllépése miatt intették le. Akkor az azelőtt és azután győzelmet soha nem arató Olivier Panis nyert egy Ligier-Mugen (Honda) autóval. Ezt a csapatot vette még később Alain Prost. A vb-t abban az évben Damon Hill nyerte.
A legszűkebb kanyar, polgári használatban
Szintén ennek a hétnek a különössége, hogy az első szabadedzéseket nem pénteken, hanem csütörtökön szervezik, mivel a szervezők nem akarják, hogy egész hétvégén zárva legyenek a város központjának utcái. A szombati és vasárnapi program viszont változatlan.
És szerintetek ki nyer?
A katalóniai szombati edzéseredmény ismét felveti a nézettség versus taktika vitáját. Történt ugyanis, hogy az edzés harmadik fázisában több pilóta is csak taktikából hajtott ki a pályára, nem akart igazi köridőt futni. Ez azért történhetett, mert a megengedett gumiszetthasználat miatt nem maradt már friss gumi az utolsó etapra.
Martin Whitmarsh, a McLaran csapat vezetője élőben mondta el az RTL Televisonnak, hogy a taktika egyértelműen meghatározta a csapat viselkedését, adott pillanatokban többet gondoltak erre, mind autóik teljesítményére. Sebastian Vettel élő nyilatkozatban szintén azt ecsetelte, hogy friss szettje nem maradt, így csak azért hajtott pályára, mert ha sem ő sem mások nem futnak mért időt (Schumacher, Kobayashi sem futottak), akkor rajtszám szerint rajtsorolják őket. Vettel 1-es, mert világbajnok, veri Schumachert, aki például 7-es. Perez azáltal lett hetedik, hogy egyáltalán futott egy mért kört, bár az messze volt a többiek idejétől. Így az edzés kimenetelébe igen erősen beleszólt a szabályzat, a Pirelli döntése a kemény és lágy keverékekről, vagyis több elem, aminek köze nincs az autó reális teljesítményéhez.
A háromrészes időmérő edzéseket nem olyan rég (kevesebb, mint 10 éve) vezették be a Formula 1-be, azelőtt egy ideig mindenki csak egy gyors kört futhatott, és senki nem futott egyszerre, még azelőtt minden pilótának 12 köre volt (ki- és bevezetőkkel együtt) arra, hogy gyors köröket fusson. A legjobb időket vették számításba.
Most bárhányat futni lehet, de tapasztalat szerint mindig a friss szetten futott első kör a legjobb, utána a teljesítmény csak romlik.
